Buji Ferenc  

 

Buji Ferenc munkáinak jó része a tradicionális iskola orgánumain és kiadóin kívül jelent meg. Elsődleges szándéka ezzel az, hogy a tradicionális iskola olvasókörén kívül is hozzáférhetővé tegye a sophia perennis eszméit. Noha vannak muszlim és távol-keleti témákkal és szerzőkkel foglalkozó publikációi, legfőképpen a mai keresztény emberrel igyekszik megismertetni saját tradíciójának rég elfelejtett értékeit.

Buji Ferencnek eddig három saját kötete, nyolc fordításkötete, közel ötven tanulmánya, esszéje, publicisztikája, valamint több mint húsz kisebb fordítása jelent meg. Első kötete, Az emberré vált ember válogatott tanulmányait tartalmazza többek között az evolucionizmusról, a reinkarnacionizmusról, a keresztényüldözés háttérokairól, a jézusi szeretet mibenlétéről és Isten „világszemléletéről”. Második kötete, a Magasles esszéit és publicisztikai tevékenységét foglalja magában. Harmadik, tematikus kötete Az elfelejtett evangélium, amelyben az evangélium szigorúan evangéliumi olvasatára tett kísérletet, és a jézusi tanításnak a keresztény emberek előtt többnyire ismeretlen aspektusaira kívánta ráirányítani a figyelmet. Ami fordítói tevékenységét illeti, éppúgy fordított a lélektan (Carl Gustav Jung: Az alkímiai konjunkció), mint a teológia tárgykörébe tartozó művet (Alexander Schmemann: A világ életéért). Ő ültette át magyar nyelvre René Guénon egyik alapvető művét, A mennyiség uralmát, mely a magyar tradicionális iskola képviselőinek első publikált kötete (1993). Ananda K. Coomaraswamy Ákimcanna: Önmegsemmisítés című rövidke fordításkötete már azon fordításai felé mutat, amelyekben a tradíció elsődleges szerzőinek a tanításait, méghozzá elsődlegesen a spirituális praxissal kapcsolatos tanításait igyekezett bemutatni. Ezek a védantin Ramana Maharsi tanításait tartalmazó Oltalmazó útmutatás, a keresztény misztikus Johannes Tauler beszédeit magában foglaló A hazatérés útjelzői, valamint a szúfí Al-‘Arabí ad-Darqáwí spirituális leveleit tartalmazó Az emlékezés rózsakertje. Rajtuk kívül a tradicionális iskola orgánumaiba fordított még Srí Muruganártól, Niszargadatta Mahárádzstól, Szádhu Ómtól, Ahmad al-‘Alawítól, Abú Jazíd al-Bistámítól, Nadzsm al-Dín Rázítól, Jakob Böhmétől, Thomas Traherne-től. Ő szerkesztette László András aforizmakötetét, a Solum Ipsumot.

 

 Buji Ferenc honlapja >>>

 

Baranyi Tibor Imre: „Abyssus abyssum invocat” - Gondolatok Johannes Tauler: A hazatérés útjelzői című könyv magyar fordítása és kommentárjai kapcsán 

 

BUJI FERENC ÍRÁSAIBÓL

A szektarianizmus fenomenológiája

A homoszexuális propaganda

Beszélgetés Buji Ferenccel

A transzcendencia szekuláris és okkult degenerálódása

Metaphysicum et Politicum - A magyar tradicionális iskola bibliográfiája

(feltöltés alatt)

 


 

VISSZA