RENÉ GUÉNON

MEGJEGYZÉSEK 

A BEAVATÁSRÓL

Fordította: Baranyi Tibor Imre, Virág László

 

 

René Guénon (1886–1951) az egyetemességében vett spirituális és metafizikai Tradíció restaurációjának, valamint a világnézetfeletti tradicionális létszemlélet megalapozásának legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb jelentőségű alakja, életművével valódi és univerzális távlatokat nyitott meg a modern világ egyre súlyosabb válságában még eszmélni képes jelenkori ember számára. 

28 kötetes életműve fundamentum a tradicionális világ alapelveinek újratalálásához, ami az egyetlen komoly és talán utolsó esély a katasztrofális végkifejlettel fenyegető modernitás mint ab ovo deviáció felszámolására. Guénon a Primordiális Tradíció centrális ezotériájától a különböző partikuláris – vallási és más – alkalmazásokig elmélyülten ismerve a tradicionális tanításokat, valódi útmutatóként tárja fel az ezekben rejlő örökérvényű bölcsességet, egyszersmind az írott doktrína lehetőségeihez mérten betekintést tesz lehetővé a szellemi és vallási praxis legmélyebb szintjeibe. 

A jelen mű a beavatást (initiatio) elsődlegesen egy „spirituális befolyás” – valamely hiteles tradíció megfelelő rítusain keresztül végrehajtott – reguláris transzmissziójaként mutatja be, ami a szellemi út kezdete (initium). Szigorúan tradicionális felfogásban, átfogóan leírja mind a beavatás feltételeit, mind a valódi beavatási szervezetek jellegzetességeit. 48 fejezetének zöme a beavatás specifikus ismérveit tárgyalja, míg a többi a kapcsolódó témák széles körét öleli fel, részletesen feltárva a beavatással kapcsolatos modern tévedéseket és félreértéseket, valamint a beavatás jelenkori hamisítványainak és paródiáinak közös vonásait, számos utalással az ál- és ellenbeavatás baljós, emberalatti sajátosságaira.  

 

A fedélen Giotto di Bondone: Krisztus megkeresztelése. 1304–06.

 


 

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

1. A beavatási és a misztikus út

2. Mágia és misztika

3. Különféle tévedések a beavatás kapcsán

4. A beavatás feltételei

5. Beavatási regularitás

6. Szintézis és szinkretizmus

7. A tradicionális formák keverése ellen

8. Beavatási transzmisszió

9. Tradíció és transzmisszió

10. Beavatási centrumok

11. Beavatási szervezetek és vallási szekták

12. Beavatási szervezetek és titkos társaságok

13. A beavatási titok

14. Beavatási kvalifikációk

15. Beavatási rítusok

16. Rítus és szimbólum

17. Mítoszok, misztériumok és szimbólumok

18. Szimbolizmus és filozófia

19. Rítusok és ceremóniák

20. Ceremoniális mágia

21. Az úgynevezett pszichikus „erők”

22. Az „erők” elutasítása

23. Szentségek és beavatási rítusok

24. Ima és inkantáció

25. Beavatási próbák

26. Beavatási halál

27. Profán nevek és beavatási nevek

28. A színház szimbolikája

29. „Operatív" és „spekulatív”

30. Effektív és virtuális beavatás

31. A beavatási tanítás

32. A mentális képesség korlátjai

33. Beavatási tudás és profán „kultúra”

34. Iskolai mentalitás és álbeavatás

35. Beavatás és „passzivitás”

36. Beavatás és „szolgálat”

37. A nyelvek adománya

38. Rózsakereszt és rózsakeresztesek

39. A nagy- és kismisztériumok

40. Papi és királyi beavatás

41. Néhány megjegyzés a hermetikáról

42. Transzmutáció és transzformáció

43. Az elit fogalma

44. A beavatási hierarchia

45. A tradicionális tévedhetetlenség

46. Két beavatási jelmondat

47. Verbum, lux et vita

48. Az avatára születése

*

Utószó

Baranyi Tibor Imre: „Vox clamantis in deserto” – René Guénon és a tradicionalitás

 


Megrendelés:

 

 

VISSZA

Kvintesszencia Kiadó