RENÉ GUÉNON

BEAVATÁS

és SPIRITUÁLIS MEGVALÓSÍTÁS

Fordította: Bencze Tamás

 

René Guénon (1886–1951) az egyetemességében vett spirituális és metafizikai Tradíció restaurációjának, valamint a világnézetfeletti tradicionális létszemlélet megalapozásának legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb jelentőségű alakja, életművével valódi és univerzális távlatokat nyitott meg a modern világ egyre súlyosabb válságában még eszmélni képes jelenkori ember számára. 

28 kötetes életműve fundamentum a tradicionális világ alapelveinek újratalálásához, ami az egyetlen komoly és talán utolsó esély a katasztrofális végkifejlettel fenyegető modernitás mint ab ovo deviáció felszámolására. Guénon a Primordiális Tradíció centrális ezotériájától a különböző partikuláris – vallási és más – alkalmazásokig elmélyülten ismerve a tradicionális tanításokat, valódi útmutatóként tárja fel az ezekben rejlő örökérvényű bölcsességet, egyszersmind az írott doktrína lehetőségeihez mérten betekintést tesz lehetővé a szellemi és vallási praxis legmélyebb szintjeibe. 

A jelen mű a korábban megjelent Megjegyzések a beavatásról társkötete és szerves kiegészítője, a Szerző témában írt cikkeinek gyűjteménye. A Megjegyzések definiálta a beavatás és a beavatás átadására képes szervezetek mibenlétét. A Beavatás és spirituális megvalósítás számos további nélkülözhetetlen részlettel szolgál: többek között a beavatás elérésének lehetséges külső és benső akadályairól, a beavatás és a tradicionális exoterizmus kapcsolatáról, a valódi spirituális mester jelentőségéről és szerepéről, valamint a spirituális megvalósítás fokozatairól. A kötetet a beavatás nem konvencionális elérésének lehetőségét vizsgáló függelék egészíti ki. Mindezek révén az olvasó valódi pozitív és jól definiált fogalmat alkothat a beavatásról, ugyanakkor támpontokat kaphat a beavatás legkülönfélébb jelenkori hamisítványainak és paródiáinak a felismeréséhez és leleplezéséhez is.

 

A fedélen Giotto di Bondone: A Kálvária Út. (Krisztus története 18. freskó) 1304–06.

 


 

TARTALOMJEGYZÉK

 

Kiadói előszó

 

1. A vulgarizáció ellen

2. Metafizika és dialektika

3. A szorongás mint betegség

4. Szokás kontra hagyomány

5. Beavatási csatlakozás

6. Spirituális befolyások és „egregórák”

7. A tradicionális exoterizmus szükségessége

8. Üdvözülés és Megszabadulás

9. Rituális és morális nézőpont

10. A „munka dicsőítése”

11. Szent és profán

12. Konverziók

13. Ceremonializmus és esztéticizmus

14. Legújabb összezavarások

15. „Intellektuális gőg”

16. Közvetlen kontempláció és tükrözött kontempláció

17. Doktrína és módszer

18. A három út és a beavatási formák

19. Aszkézis és aszketizmus

20. Guru és upaguru

21. Igaz és hamis spirituális tanítók

22. Veleszületett bölcsesség és szerzett bölcsesség

23. Kollektív beavatási munka és spirituális „jelenlét”

24. A guru szerepe

25. A beavatási fokozatokról

26. A kvietizmus ellen

27. Látszólagos őrültség, rejtett bölcsesség

28. a „népies” álarc

29. A végletek találkozása

30. A Szellem van a testben, vagy a test a Szellemben?

31. A két éjszaka

32. Felemelkedő és alászálló megvalósítás

Függelék

 

Függelék a magyar kiadáshoz

1. Julius Evola: A beavatási „regularitás” határairól

2. László András: A metafizikai megvalósítás regularitása és lényege

 


Megrendelés:

 

 

VISSZA

Kvintesszencia Kiadó