LIBRI DIVINI

 

Ez az oldal olyan összefoglalásra törekszik, amely principiálisan a világ összes történelmi és tradicionális szentkönyvét, tanítását magában foglalja. Felhívjuk a figyelmet, hogy a fordítások természetesen minden esetben egy lehetséges  interpretációt képeznek, és az eredeti nyelveken való elmélyült tanulmányozást csak provizórikusan helyettesíthetik. Fontos továbbá, hogy a hivatkozott oldalakon esetlegesen található kommentárok hitelessége részünkről külön nem ellenőrzött és ilyenformán nem garantált, és hogy a doktrínák mindennemű szektariánus, szcientifikus vagy litteráris „kizsákmányolásától” teljes mértékben elhatárolódunk.

 

A tradíció, a szakrális Tudás ősi és új tanításai által közvetített tartalmak nem jelenthetik egyetlen alapkérdés megvilágításának legfőbb szempontjait, amíg exakt megállapítást nem nyer az, hogy a mai ember milyen nívón, milyen benső erővel, milyen éberséggel, milyen gondolkozási „mozgással”, milyen elevenséggel képes ezeket a tartalmakat felfogni.

Az általános tudatosság szintjén működő spekulatív–diszkurzív gondolkozás ugyan fel tudja fogni a szent szövegek és tanítások legkülsőbb, periférikus (tehát még csak nem is exoterikus) értelmét, tehát azokat nominális–materiális fokon képes megérteni, „tárgyaknak”, „dolgoknak” tekinteni, amelyekről gondolkozni lehet. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki úgy véli: valóban szellemiségről gondolkozik, tulajdonképpen megtéveszti önmagát. Látszólag gondolkozik csupán e tartalmakról, és nem gondolja azokat valójában, legfeljebb gondolatként, gondolatok vagy gondolathalmazok egyikeként vannak „előtte”, nem pedig az igazi gondolkozás élő ideális gondolásaként. Az általános, közönséges tudat ezért – mindaddig, amíg megmarad e fokon, amíg nem számolódik fel, amíg eredetének életáramaiba nem kapcsolódik – a szakrális tanítást annak eredeti rendeltetésével diametrálisan ellentétes értelemben fogja fel, fogadja vagy utasítja el. Az elfogadást gyakran kíséri olyan emócionális kumuláció, amely –  bár kezdetben hitelesítően meggyőzőnek mutatkozhat – az érzésbeli megismerési erő szellemi vitalitását (minden felfokozottsága dacára) szinte teljes mértékben nélkülözi.

Az, hogy tényleg így van, könnyen belátható, amennyiben valaki teljesen elfogulatlanul és plauzibilisen elképzeli, milyen szöveghamisítványokat tudnának olyanok konstruálni, akiknek magasfokú stiláris érzékük van, bizonyos tradíció-áttekintéssel rendelkeznek, valamint a szakrális tanítások valamelyik körét kortörténetileg, filológiailag, grammatikailag és tartalmilag jól ismerik; amennyiben ez mégsem sikerülne teljesen tökéletesnek tűnő mértékben, annak kizárólag technikai, kivitelezésbeli nehézségek, de sohasem elvi akadályok lennének az okai. A lehetséges legnagyobb fokú szakértelemmel is csak a hamisítvány esetleges tökéletlenségeiből, hibáiból tudnának – indirekte – következtetni a szöveg eredetére.

Természetesen nem arról van szó, hogy bizalmatlanságra vagy óvatosságra lenne szükség a tradicionális szövegekkel szemben. Óvatosságra a spekulatív–diszkurzív gondolkozást illetően van szükség – a hagyományos tanítások konzekvenciáinak megítélésénél és értelmezésénél. Az a racionális–szubracionális gondolkozás és szentimentális érzés, amellyel az igazi érvényű tanítást a jelenkor embere elfogadja, ugyanúgy reagálna akkor is, ha tökéletes hamisítvány kerülne elé. Az erre irányuló, mintegy maradványszerű megismerőképesség csak egészen nagyvonalú általánosságban lehet (és még így is egyre ritkábban) megbízható.

Az általános tudatszint meghaladása előtt csak intuitíve lehetne ilyesmiben dönteni (megjegyezve azt, hogy amit manapság tudományos, művészi vagy filozófiai intuíciónak tekintenek, az többnyire a testiségtől, a tudatalatti átható erőktől befolyásolt, részben insztinktív tudatvillanás). Noha az elmélyedés és a meditáció létrejöttének sajátos akadályozottsága is gyanút kelthetne egy meghamisított szövegnek kiindulásként történő alkalmazása esetében, de tökéletes biztonsággal csak meditatív–kontemplatív tudatfok iniciatív megvalósítása során lehetne adott esetben eldönteni, hogy az valóban a szellemi reveláció verbális testet öltése vagy pedig imitatív hamisítvány.

Kétségtelen tehát, hogy az a tudat (az a gondolkozás), amelyik nem tudja infallibiliter eldönteni valamilyen tanítás eredetének igaz vagy hamis voltát, nagyon kevés joggal rendelkezik az ősi vagy új spirituális intenciók megítélését, elfogadását, elutasítását, értelmezését illetően.

Vitathatatlan, hogy az emberiségnek ma szüksége van az archaikus és a legújabb, a keleti és nyugati (vagy éppen amerikai indián) tanítások szövegeinek eredeti nyelven és hű fordításokban történő kiadására, megközelíthetővé tételére. De ezek az ember számára csak akkor jelenthetnek valódi, a maguk eredeti rendeltetésének megfelelő értéket, amennyiben azok (a bizonyos szövegek esetében szükséges tudományos feldolgozáson túlmenően) nem csupán információk, irodalmi emlékek, nem a közönséges értelem témái, hanem a meditatív átélés kiindulópontjai lesznek.

 

SZENTIRATOK

 magyarul 

 

Ó- és ÚJTESTAMENTUM (Római Katholikus)

Ó- ÉS ÚJTESTAMENTUM (Károli Gáspár fordításában)

Ókori és keleti vallások szöveggyűjteménye

SZENT KORAN   1    2    3

A BUDDHISTA PÁLI KÁNON

DHAMMAPADA

BHAGAVAD-GÍTÁ

TAO-TE-KING

UPANISADOK

VISNU-SÚTRA

YÓGA SÚTRÁK

TABULA SMARAGDINA

SZAKRÁLIS KOZMOGÓNIÁK

TAMÁS EVANGÉLIUMA

ZÓHÁR - A RAGYOGÁS KÖNYVE (pdf)

BHAGAVAN SRÍ RAMANA MAHARSI: A NYÍLEGYENES ÖSVÉNY

ÁDI SANKARACARYA: VIVEKACHUNDAMANI

FOLYIK A HÍD (Zen anekdotakincs)

 

 

stb. (folyamatosan bővítve)

 


 

TESTI SACRI

Italiano 

IL SACRO CORANO

 


 

SACRED SRCIPTURES

in English  

Internet Sacred Text Archive

Sacred Books of the East 

AVESTA – Zoroastrian Archives

TIPITAKA – The Budhhist Pali Canon

The Nag Hammadi Library and The Dead Sea Scrolls

Babylonian Talmud

 


 

Ajánlott irodalom: 

Whitall N. Perry: A Treasury of Traditional Wisdom

(San Francisco, 1986, Harper & Row Publishers)

 


 

Linkbővítés:

 

 

VISSZA

Centrum Traditionis Metaphysicae